Fülszöveg: "Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Panem lakóival: minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal..."
Eleinte kicsit féltem ettől a sci-fi-s-akciós témától, mert nem szoktam ilyeneket olvasni, aki ismer, az tudja, hogy fantasy-rajongó vagyok. Végül azért próbálkoztam meg a kötettel, mert többen is mondták, hogy mennyire jó (azért mégis Gigi kritikája volt a sorsdöntő). És tényleg nem gondoltam, hogy ennyire tetszeni fog...:)
A történet tehát ott indul, hogy Katniss Everdeen 12 éves húgát kisorsolják a Viadalra, de Katniss értelemszerűen - mivel mégiscsak a kistestvére életéről van szó - önként jelentkezik helyette. A körzetéből választott fiú versenyzőnek, Peeta Mellark kisorsolásának azért nem örül, mert ugyan soha nem beszélgettek, de mindig is szimpatizált vele, főként, mert régen Peeta segített a lánynak, amikor senki sem.
És nekem itt jött az első meglepetés: a kisorsolás után mindent megadnak a versenyzőknek, elviszik őket a Kapitóliumba, Panem fővárosába, és csupa luxus minden. Mentort kapnak, stílustanácsadókat, interjúról interjúra járnak. Kényeztetik, etetik őket, mint disznót levágás előtt. De hát ez kell a népnek. A show.
Szóval megkapnak minden jót, de gyakorolniuk is kell, a többi 22 kiválasztottal együtt, nem sokkal a Viadal előtt pedig be kell mutatniuk a tudásukat. Az úgynevezett Játékmesterek 1-12-ig (1-leggyengébb, 12-legjobb) pontozzák őket. Általában a Hivatásos versenyzők, azaz az olyan játékosok, akik egész életükben a Viadalra edzettek, szokták a legmagasabb pontszámokat elérni, viszont váratlanul Katniss kapja az íjásztudományával a legmagasabb pontot a versenyzők közül, azaz 11 pontot.
A mentoruk, a részeges, de mégis szerethető Haymitch Abernathy, tanácsokkal látja el Katnisst és Peetát, amik kicsit igénytelennek és nemtörődömnek tűnnek (pl. Maradj életben!), de idővel rájön Katniss és az olvasó is, hogy Peetával a lehető legjobb stratégiát választották. De nem szeretném elspoiler-ezni :D.
Az akció ott indul be igazán, amikor bedobják őket az Arénába. Nem is tudom, hogy mit vártam igazán, de ilyen véres küzdelmekre azért nem számítottam. Miután sikerült legyűrnöm az undoromat, ami az után kerülgetett, hogy az első nap rögtön 11 versenyző vesztette életét, folytattam az olvasást. Szóval így már csak 13-an maradtak, és várható volt, hogy a Viadal még hetekig el fog tartani. Katniss egyedül rohan az erdős részbe, Peetát hátrahagyva (mondjuk a fiú sem vágyott rá, hogy Katniss-szel tartson, mert úgyis meg kellett volna ölniük egymást), vizet keresve. Katniss-nek azért van annyi előnye, hogy évek óta vadászik, ezért meg tudja magának szerezni az élelmet, habár ugye a Hivatásosak megnyerték szinte az összes élelmet az első küzdelemben, szóval nekik nincs is nagyon szükség rá. Bár Éhezők Viadalának hívják, szóval...illene nekik is megküzdeniük az éhséggel. De végül is az erősebb győz, nincs sajnálat, könyörület. A gyilkolás és a győzelem a lényeg. A sztoriról ennyit nagy vonalakban, nem árulok el többet, mert besértődtök rám :D
Ez a teremtett disztópiás világ elég kemény, gyakorlatilag a szegények - a többség - nap mint nap az éhhalállal küzdenek, elnyomás alatt élnek. és látniuk kell, hogy évente egyszer a gyermekeiket élő adásban lemészárolják és nem tehetnek ellene semmit. És itt ez a lényeg: a Kapitólium így bünteti őket a hűtlenségükért, a 75 évvel ezelőtti lázadásért. A kapitóliumi emberek természetesen nem vesznek részt a Viadalon, ők csak nézik. Számomra ezek a morbid - mert mondjuk ki, ezek kegyetlen és morbid dolgok - borzalmasan lesújtóak voltak, a történetet és a cselekmények lefolyását mégis élveztem, magával ragadott. Collins kétségtelenül jól ír, a karakterei élethűek, összetettek. Csak gratulálni tudok neki ezért a kötetért.
A történet: 5/5
A karakterek: 5/5
Kedvenc karakter: Peeta, Ruta
Borító: 5/5
Folytatás: Futótűz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése